A minap forgalmi okokból a metrópótló busz helyett metró közlekedett.
...
A minap forgalmi okokból a metrópótló busz helyett metró közlekedett.
...
Továbbszárnyaltak a gondolataim az előző posztom megírásakor a motiváció kapcsán. A minap olvastam egy cikket arról, hogy a filmek, könyvek, sorozatok túlfogyasztásának a hatására kevesebb maradandó élményt tudnak adni. Vagyis ha kevés idő alatt túl intenzíven, túl gyorsan, túl sokat nézünk/olvasunk belőlük, akkor rövid távon ugyan megkapjuk az "adagunkat", ami kielégíti az igényeinket, hosszú távon azonban kevesebbet képesek adni: kevesebbet jegyzünk meg, ...
Sokat gondolkodtam azon, hogy mi legyen az első "visszatérő" posztom témája. Eszembe jutott, hogy mennyi minden történt velem az elmúlt másfél évben - elmondhatom, hogy szerencsére jó dolgok. De ami talán a legnagyobb fejlődés a részemről, hogy sikerült egy olyan munkahelyet, munkát, és csapatot találnom, ami motivál. Amikor bejövök dolgozni, nem sopánkodok olyanokon, hogy itt kell lennem, vagy hogy nem telik az idő.
...
Kedves olvasók!
Az elmúlt napokban teljesen beindultam az írással. Rengeteget járt a kis gógyikám és elkezdtem szórni a sorokat, gondolatokat, okoskodásokat. Aztán a felét elvetettem, jellemző.
...
Kedves Olvasó! Sőt, hadd legyek kicsit optimistább a megszólításban: Olvasó K ! :)
Potom másfél éves hatásszünet után újra jelentkezek. Azóta sok víz lefolyt a Dunán nálam is. És most hirtelen megint ihletet kaptam az írásra. Mivel ez nem egy naplóblog, most nem állok neki elregélni töviről hegyire, hogy mi minden is történt velem ez idő alatt.
Elmesélek inkább két, a bloggal kapcsolatos szösszenetet.
...
Ezzel a magyar címmel jelent meg William R. Forstchen igen elgondolkodtató könyve, amit nemrégiben olvastam. Mivel csak ajánlani tudom az elolvasását, megígérem, hogy nem fogok el spoiler ezni semmit a cselekményből (amit bármelyik ismertető ne tartalmazna).
...
Annak idején nem gondoltam volna, hogy bárkinek érdekes lehet, ha biciklivel jár az ember dolgozni. Persze, akkor még egy picit más környezetben éltem. Egy közepes méretű alföldi városban, Gyulán, ez teljesen átlagos dolog. Az iskolások nagy része bringával jár, de a dolgozó felnőttek közül is nagyon sokan. Én tehát ebben szocializálódtam, ez volt a normális: mindenhova vagy gyalog, vagy bringával mentem (nem kell itt mountain bike-ra gondolni, a jó kis Schwimm ...
A harmadik x-et átlépve az ember elgondolkodik az élet nagy dolgain – meghoz bizonyos döntéseket, és megteszi azt, amit úgy érzi, nem akar tovább halogatni. Így tettem én is, így aztán
…
elkezdtem Ukulelézni*! :)
...