Morfondír-morzsák

Mottóm: "Ne kifogást keress, hanem megoldást!"

Hét kedves (vagy legalábbis furcsa) abszurdum Olaszországban

Immár harmadik ízben volt szerencsém Szicíliában nyaralni, és nem tudok szó nélkül elmenni a bájos abszurdumok mellett, amiket látok-hallok-tapasztalok. Szerintem a következő pontok jó része jellemző az egész országra, de Szicíliára legalábbis biztosan.

1, buszmegállók
Valójában maga a "buszozás Olaszországban" kitenne egy teljes posztot. Kezdve onnan, hogy a fermatak (megálló) sokszor bármiféle kijelző, pad, vagy bódé nélkül (ergó, bármiféle feltűnő jelzés nélkül) vannak jelen. Mindössze egy pici fermata táblával jelölik: úgy két és fél méter magasságban (sok szerencsét hozzá, hogy észrevedd!). De ez még semmi. Hiába áll ám a jónép és várja a buszt: ha senki nem inti le, akkor az bizony nem fog megállni (hacsak nincs leszálló utas). Ezt könnyű elmulasztani (mert olyan logikusnak tűnik, hogy a sofőr is rájön, miért állsz ott!...), de ha nem inted le, akkor aztán így jártál, lehet várni a következő járatot... Aminek az érkezése esetleges, mert - nem is olyan meglepő módon - ezek a buszok nem a pontosságukról híresek.

Cserébe viszont a "leintésben" olyannyira hisznek a sofőrök, hogy engem már több busz felvett az intésem hatására olyan helyen is, ahol - mint utóbb megtudtam - nem is volt megálló.

2, rúzs
A szicíliai nők, de általában az olasz nők is lelkesen sminkelnek. Ami persze nem is baj, elvégre nőből vannak. De azért a megrendítően élénk rúzsokat hajlamosak indokolatlanul túlzásba vinni, szerintem. Lehet, velem van a baj, de fel nem fogom, miért kell a tengerpartra is ordítóan vörösre-rózsaszínűre-akármilyenre pingálva menni. Minden bizonnyal azért, mert ők nem csak úgy ott vannak, hanem MEGJELENNEK.

3, Brios con gelato
Az előző posztomban már emlegetett: péksütiben adott fagyi. Számomra teljesen abszurd, de egyben zseniális dőzs-forrás. De nem ez egyébként az egyetlen meglepő gasztro-kombinációjuk. Én ugyancsak ledöbbentem azon is, mikor pizzán vagy tésztán először találkoztam pisztáciával.

4, gyalogos átkelők érdekes helyeken
fermata.pngKépzeld el a következőt: autóút, és mindkét szélén egyből épületek (sehol egy járda, vagy fű, sövény, szegély, semmi). Tehát, egy elvileg gyalogosan teljesen megközelíthetetlen helyet képzelj el! Megvan? Na most, kapaszkodj: mert a szicíliaiak raknak oda egy zebrát. Én fel nem fogom, hogy kinek vagy mi okból? - Mert oda eljutni: életveszély, átkelni: marhaság, hiszen a túloldalt megint csak: életveszély. Ezt néha azzal tetézik, hogy a túloldalon óriás-magasságban (lást 1, pont) egy fermata tábla jelzi, hogy az bizony még buszmegálló is. Az úton! Mindenféle mini járdasziget, vagy bármi nélkül. Én kiírnám azt is, hogy várakozni csakis jól jövedelmező életbiztosítással javallott.

5, caffe corretto
Azaz, kávé feljavítva. Alkohollal feljavítva. Persze tudom, hogy nem ők találták fel a spanyol viaszt, de azért mégis érdekesség, hogy náluk ez is csak egy "átlagos" kávétípus: mint a hosszú, az eszpresszó, vagy a macchiato. Kérheted helyi pálinkával, sambuccával, vagy pl. likőrrel. Jó dolog! ;)

6, alsóneműk a fejünk felett
Az olaszok rendszerint (legalábbis nyáron) csakis az utcára teregetnek, az ablakokból. Alapvetően érthető is: egészségesebben, gyorsabban szárad, és nem foglalja a helyet a lakásban. De azért van határ! Számomra megdöbbentő látvány, mikor a szűkös sikátorokban felnézve mindenhol mamabugyik és egyéb intim alsóneműk lengedeznek felettünk.

7, A fiatalok és a vezetés
A tizenéves fiatalok előszeretettel menőznek a járgányaikkal. Ez két dologban merül ki: egyrészt dübörögve ordíttatják a zenét a smartjukban és így randlaíroznak fel-alá a városban (cserébe nem képesek értelmes helyen parkolni sem). Valamint bukó nélkül, vagy nem rögzített bukóval vagánykodnak az utakon. Az utóbbiból rengeteg van: ott lobog a szélben a bukósisak rögzítésére szolgáló pánt, csak mert úgy menőbb. Hát, nem tudom.
Ja, és ha már robogó: simán utaztatják a kutyáikat a motoron: lazán a két lábuk közé fogva!
Illetve, ha már autó: a letört szélvédő ugye ott teljesen mindennapi látvány (...), de a szigszalaggal visszakókányolt érdekes "javítás" sem ritkaság... Utóbbiak már általános, nem ifjonc-specifikus meglátásaim.

Ennyi volt az én hetes listám, de azt hiszem, a furcsaságok listája még bőven folytatható lenne :)

A bejegyzés trackback címe:

https://morfondirmorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr4314041646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Leírás

Ugyanolyan vagyok, mint te. Nevetek, sírok, gondolkozok, remélek, csalódok, várakozok, aggódok, röhögök, sajnálom magamat, bíztatom magamat, szurkolok, elengedek, felejtek, emlékszem. Élem a hétköznapi életemet: dolgozok, szórakozok, olvasok, bkv-zok, sörözök, utazok, családozok, beszélgetek, vásárolok, háztartást vezetek, filmet nézek, lustálkodok, biciklizek, ügyintézek, kertben foglalatoskodok, főzök. És mindeközben forognak az agytekervényeim: morfondírozok, és néha megírom mindezt: amiket a kis világomban tapasztalok, hiányolok, vagy értékelek. Hiszek a jó emberekben. És javíthatatlan optimista vagyok (kivéve mikor épp totál kiábrándult..) Bízom benne, hogy néha meg tudlak nevettetni, el tudlak gondolkodtatni, és meghozom a kedvedet, hogy máskor is felnézz a blogomra!

süti beállítások módosítása