Morfondír-morzsák

Mottóm: "Ne kifogást keress, hanem megoldást!"

Hedonizmus szicíliai módra

Végre újra eljutottam Szicíliába. Azt mondanom sem kell, hogy a helyi gasztronómia nem egy megvetendő dolog számomra. Pizza, pasta, pizotti, arancini, tonno, gamberetti, és még mennyi jó kis étel-ital! Hát, szeretem a hasamat, na...

Korábbi szicíliai nyaralásainkkor (akkor Catania környékén jártunk) már megkóstoltam pár jellegzetesebb helyi fogást. Ettem arancino-t (töltött-panírozott rizsgombóc), cannolit (édesség), meg mindenféle halas/rákos/pisztáciás tésztákat és pizzákat. Idén Palermoban és környékén jártunk. Azt persze nem gondoltam, hogy már nem érhet meglepetés (az édességeknek pl. még töredékét sem kóstoltam), de az valóban meglepett, hogy fagyiban is tudtak meglepetést okozni.
Egyik délután egy cukrászda mellett korzózva fura látvány tárult elénk. Fagyit evett egy fiatal srác, de nem akármilyet! A kezében valami szalvétát tartott (mi csak ennyit láttunk), rajta a fagyi, és a fagyi tetején fejjel lefelé figyelt egy tölcsér. Namármost, ezen azért egy kicsikét lesokkoltunk. Az még csak hagyján, hogy a tölcsér tótágast állt, de mi a búbánaton van akkor a fagyi?! Egy árva szalvétán, tényleg?? fagyi.jpg
Hát, nyilván kiderítettük a turpisságot: a fagyi bizony egy briósban csücsült. Ugyanis ez ott dívik. Biztos van, akinek ez nem újdonság, de én bizony dobtam egy hátast! "Brios con gelato" erre a névre hallgat: és ahogy a neve is sugallja: egy jó édes péksütibe van belecuppantva a két-három "gombóc" (nevezzük talán inkább formátlan fagyiadagnak, ahogy arra már egy korábbi írásomban is utaltam). És akkor onnan lehet kienni kanállal a fagyit, és hozzá még dőzsikének ott van a jó kis briós is! Ja, és akinek mindez nem elég, kérhet még rá felfordított tölcsért, meg ehető keksz-kanalat, meg a jó ég tudja mi mindent.
Hát, az az igazság, hogy jó cucc. Rá lehet kattanni. Ráadásul, beillik tízórainak vagy uzsonnának is, mert ugye péksütit is falsz rögtön.
Először azt hittem, biztos csak annak az egy fagyizónak a specialitása, de nem ám. Másik cukrászdában, másik városban is a világ legnagyobb természetességével sorakoztak a tölcsérek mellett a megtöltendő briósok. Egy olyan sztereotípiám is volt, hogy biztos az egészet csak az elvetemült turisták kedvéért találták ki, és a helyiek sose vetemednének ilyesmire. Nos, erre is rácáfolt, hogy számos olaszt láttam brióst fogyasztani, és a gugli szerint is szeretik a helyiek.
Hát, egyet mondhatok: amilyen megdöbbentő ötletnek tűnt első blikkre, olyannyira bejött nekem a végeredmény... Most pedig lehet kezdeni a fogyókúrát.

A bejegyzés trackback címe:

https://morfondirmorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr614041502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Leírás

Ugyanolyan vagyok, mint te. Nevetek, sírok, gondolkozok, remélek, csalódok, várakozok, aggódok, röhögök, sajnálom magamat, bíztatom magamat, szurkolok, elengedek, felejtek, emlékszem. Élem a hétköznapi életemet: dolgozok, szórakozok, olvasok, bkv-zok, sörözök, utazok, családozok, beszélgetek, vásárolok, háztartást vezetek, filmet nézek, lustálkodok, biciklizek, ügyintézek, kertben foglalatoskodok, főzök. És mindeközben forognak az agytekervényeim: morfondírozok, és néha megírom mindezt: amiket a kis világomban tapasztalok, hiányolok, vagy értékelek. Hiszek a jó emberekben. És javíthatatlan optimista vagyok (kivéve mikor épp totál kiábrándult..) Bízom benne, hogy néha meg tudlak nevettetni, el tudlak gondolkodtatni, és meghozom a kedvedet, hogy máskor is felnézz a blogomra!

süti beállítások módosítása