Először is, elmondanám, hogy mi is az a telekocsi - mert biztos vagyok benne, hogy lesz, akinek újdonság, vagy csak ködös elképzelése van a fogalomról. Én is újonc vagyok még: csupán két telekocsizásom volt eddig, de azt kell mondjam, tetszik a dolog.
Nos, ez tulajdonképpen a modern, szervezett módja a stoppolásnak. Avagy, mivel költséggel jár, találóbb azt mondani, hogy átmenet a saját kocsis és a tömegközlekedéses utazás között. Linket és nevet nem mondok, egyrészt mert több ilyen weboldal is üzemel, másrészt mert nem akarom egyiket népszerűsíteni a másikkal szemben: akit érdekel, úgyis megtalálja, hisz’ gugli a barátunk.
Ez is egyfajta kereskedelem, vannak „eladók” és „vevők”, és ha ezek találkoznak és sikeresen megtörténik a cserekereskedelem, akkor elvileg mindenki jól jár. Az ember tehát felmegy az egyik ilyen oldalra, és keres: sofőrt, vagy éppen utast magához. Én most az utas szemszögéből fogok írni, hiszen így próbáltam ki a telekocsit.
A rendszer a következő: adott egy sofőr az autójával, aki adott napon és időponton utazni fog A-ból B-be. Mivel ő az autójában egyedül ülne, meghirdeti a szabad helyeket a kocsijában. Aki pedig szintén ugyanakkor szeretne A-ból B-be utazni, megtalálja őt (és a többieket), választ és foglal.
Mi alapján lehet válogatni? Először is, ugye az ár alapján, ezen kívül még rengeteg kritérium megadható: milyen az autó felszereltsége, van-e wifi, szállít-e kisállatot is a sofőr, stb. Érdemes megnézni a sofőr profilját is: a leíráson és a fényképen túl az is fontos lehet, hogy mióta telekocsizik és mennyire elégedettek az eddigi utasai.
Ha tehát az utas talált egy megfelelő autó(s)t, rövid regisztrálás után egyetlen kattintással lefoglalható a hely(ek). Ezután a sofőrrel még fel lehet venni a kapcsolatot a kérdések tisztázása érdekében, aztán jöhet az út. Tapasztalt telekocsisok már megfontolt szempontok alapján jelölik ki a találkozás helyszínét. Legyen jól megközelíthető, egyértelműen megtalálható, ugyanakkor ne tóduljanak oda csőstül az emberek. Ebből a szempontból pl. nem szerencsés egy buszpályaudvar vagy vasútállomás, mert az emberkavalkádban nehéz megtalálni egymást, könnyű összekeverni ki melyik telekocsiba foglalt helyet, stb.
Ha minden és mindenki megvan, indulhat is a telejárat, mely – szerencsés esetben – gyorsan és zökkenőmentesen célba is ér. Ekkor mindenki kifizeti a megbeszélt fuvardíjat, azzal megy dolgára. Még egy fontos történés van ezek után: az értékelés. Az utas és a sofőr is kap értesítő e-mailt, hogy értékelje, hogyan valósult meg az út: mivel mennyire volt elégedett: ezt pontszámokkal, és szöveges véleménnyel is ki lehet fejezni.
Úgy látom, aki már ismeri, kipróbálta, azok közt nagyon népszerű, és felkapott utazási mód lett ez. De igaz, ami igaz: az emberek többsége még mindig óckodik az egésztől: beülni egy vadidegen autójába (vagy épp befogadni a vadidegen utasokat), alkalmazkodni, stb.: kinek kell ez? Persze ez is érthető, mert veszélyes dolog látatlanul megbízni idegenekben, mégis úgy érzem, ez a rendszer működik, és van jövője.
Most gondoljunk csak bele a biztonság faktorba egy pillanatra! Tételezzük fel morbid-mód, hogy valaki késelni akar! Mit csinál? Szerintem megy és késel. Nem gondolom, hogy előbb regisztrál egy rendszerbe, alkalmazkodik, hogy mikor hol találkozzon, majd mikor elindult az út, akkor végre jól késel. Nem túl életszerű. Arról nem is beszélve, hogy az a lényeg, hogy a kocsi tele legyen, tehát 4-5-6 tanú jelenlétében nekiállni mészárolni, szintén nem túl bölcs dolog.
Na, de most, félre a tréfát: én azt mondom, megéri kipróbálni. És akinek aggályai vannak, válasszon olyan sofőrt (én is ezt tettem), aki régóta telekocsizik, és pozitív az értékelése: több ezer utas nem tévedhet – reméljük!
Egyébként itt még meg kell említenem egy fontos faktort: a sofőr személye nagyon nem mindegy. Azon túl is, hogy megbízható vagy sem, biztonságosan vezet vagy nem. Ugyanis kell ehhez egy jó adag empátia, meg intelligencia sem árt: hogy felmérd, az utasaidnak mire van igénye, mennyire nyitottak pl. beszélgetésre, szórakoztatásra. Mi oda-vissza ugyanazzal a sofőrrel jöttünk, de az utas közönség természetesen változott. Az oda úton volt néhány fecsegő lányzó, aki szívesen beszélgetett, és nyitott volt sofőrünk történeteire, aki nem is fukarkodott ezekkel: közvetlen, jópofa stílusban mesélt. Visszafelé viszont pár perces dumálás után érzékelte, hogy minden utas „visszavonult” a privát kis életébe, és ő sem erőltette a bájcsevejt, nem showmankedett: egyszerűen korrekten, csendben elvezetett a célhoz. Ezért itt az újabb jó tanács: ha találsz egy jó telekocsis sofőrt, nyert ügyed van: ezek után már csak össze kell hangolni, hogy máskor is vele tudj utazni, és akkor eleve nyugodtan várhatod a következő furikázást!
Leszögezném: senki nem fizetett le, hogy népszerűsítsem a rendszert. De igen is azon vagyok, ugyanis szerintem ez a modern kommunikáció egyik legnagyszerűbb vívmánya, és igen is mindenki jól jár. Lássuk, miért! Először is, a sofőr: mivel ő az adott időben mindenképp menne A-ból B-be, gyakorlatilag minimális alkalmazkodást kell tennie: fix időpontban ott lenni és elindulni egy helyről. A benzint így is, úgy is ki kellene fizetnie, így viszont az utasok jelentősen beszállnak ebbe, tehát neki lényegesen olcsóbb/ingyenes/akár jövedelmező lesz az egész út (erről pontosan nem tudok nyilatkozni, mivel ugye csak utas voltam). Szintén jól járnak az utasok: hiszen a busz/vonatár töredékéért, kényelmesebben és gyorsabban jutnak el a célterületre. És végül, jól jár a környezet és a forgalom is: hiszen sok jó ember egyetlen autót használ csak, és eggyel szennyezi a levegőt meg terheli az utakat.
Végezetül pedig, akit eddig még nem győztem meg, annak beszéljenek a számok:
Budapest-Szeged: oda-vissza 2 főre:
- vonattal: 14.820 Ft (vagy több, ha első osztály, pótjegyek kellenek)
- busszal: 12.520 Ft (vagy több, ha helygaranciát is kérsz)
- telekocsival: kb. 8.000 Ft
Nekem bejött, próbáld ki te is! ;)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.